Kötelező biztosítás Kalkulátor

Előzetes várakozások szerint az idei évben mintegy 600 000 kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autós fog biztosítót váltani, elsősorban átlagosan néhány ezer forintos díjmegtakarításért.

Az idei kötelező biztosító kampány az elmúlt évekhez hasonlóan elsősorban olyan taktikákat alkalmaznak a tavalyi kampány nyertesei, amit már egyszer sikerrel alkalmaztak. Nagyobb változások egyedül a piac többi társaságánál, főként a nagyobb kedvezmények tekintetében tapasztalhatók.

Néhány társaság az irracionális árcsökkentés helyett kiválasztott egy, az általánosnál szűkebb célcsoportot (például kisgyermekes családok vagy a pénzügyi szektor dolgozói), melyet a csak nekik ajánlott nagyobb kedvezménnyel próbálja elhódítani versenytársaitól, ezzel szerezve nagyobb piaci részesedést.

Új elemként láthatjuk egyes társaságoknál, hogy a jövő évi tarifák kiszámításánál az új célcsoportok megnyerése mellett kiemelt fontosságot kapnak a meglévő ügyfelek biztosítónál tartása.

Nem új dolog, de erősebb tért nyert idén, hogy a biztosítóval való együttműködés keretein belül az együttkötéseket, egyéb szolgáltatás igénybevételét (nyugdíjpénztár, hitelkártya, folyószámla) jelentős kedvezményekkel díjazzák.

A leggyakrabban érvényesített kedvezmények a szokásos elemek. Hűség-, gyermek-, partner-, folyószámla-, inkasszós és/vagy éves díjfizetési, CASCO, új elemként pedig az elérhetőségi adatok (e-mail, mobiltelefon) megadásához kötött kedvezmény.

Figyelnünk kell, hogy ne dőljünk be az olcsó reklámfogásként alkalmazott 40-50%-os kedvezményekkel hirdetőknek, nézzük meg az alapdíjat is, hiszen nagyon nem mindegy, hogy minek a 40-50%-át engedik el! Az előző évek keserű tapasztalatai alapján pedig kiderült talán mindenki számára, hogy a puszta „negyedéves befizetendő”-nél sokszor fontosabb az adott, megbízni kívánt társaság anyagi háttere, szolgáltatásának minősége, elérhetősége stb.
 

A jelenleg érvényben lévő kötelező biztosítás kormányrendelet szerint a kötelező biztosítás szerződője a gépjármű tulajdonosa, illetve a forgalmi könyvébe bejegyzett üzembentartó lehet.
A változást azzal magyarázzák, hogy a tapasztalatok szerint az ügyfelek kihasználva azt a lehetőséget, hogy a kormányrendelet szabad választást adott a tulajdonos és az üzembentartó között, sokszor idősebb, vidéki rokon nevére íratták az autót – így alacsonyabb díjat tudtak elérni, mint ha az üzembentartó kötötte volna meg.

Ez rendben is lenne, ha ott is használnák a járművet – a kikalkulált kockázati szintnek megfelelően. De ezek az autók jellemzően a nagyvárosi, magas baleseti kockázatú környezetekben sérülnek meg, érdekes módon nem a biztosított keze alatt. Persze a biztosítókat sem ejtették fejre, kiszámolták, hogy ebben az esetben más tisztességes módon megkötött biztosítások terhelésével kell kiegyenlíteni a kárt. Felhívták a figyelmet a visszásságokra, adatokkal támasztották alá, melyeket a törvényalkotók figyelembe is vettek. Ennek eredményeképpen az új, 2010-ben hatályba lépő kötelező biztosítás törvény szerint nem a gépjármű tulajdonosa lesz alapesetben a biztosítás szerződője, hanem annak üzembentartója. Tulajdonos 2010-től csak akkor köthet kötelező biztosítást, ha a nincs üzembentartó.

 

A jelenleg is folyó 2010-re érvényes kötelező biztosítás kampányban jelenleg 3 nagy biztosító. Az előzetes felmérések és az eddigi tapasztalatok szerint egyre inkább az erős háttérrel rendelkező biztosítókat választják az ügyfelek, még akkor is, ha valamennyivel magasabb díjat ajánlanak.

Az elmúlt év történéseinek fényében és személyes tapasztalatok alapján az alacsonyabb díjat kínáló biztosító egyesületekben megingott a bizalom az ügyfelek körében, így már azok közül sem mindenki az egyesületeket választja, akiknek ők ajánlják a legalacsonyabb díjat.

Az biztosítók előzetes felméréseken alapuló stratégia alapján inkább egy-egy szűkebb csoportot céloztak meg, a nekik szóló kedvezményekkel próbált kedvezni az országos palettán. Ennek ellenére érdekes módon az ezeken a csoportokon kívül eső ügyfelek is szívesebben választják a folyamatos megbízható tevékenysége és jó hírneve alapján megítélt biztosítót, holott az nem vett részt az irracionális árcsökkentési versenybe. Úgy látszik, az embereknek manapság többet számít a megbízható, ellenőrzött tartalom, mint évi pár ezer forint megtakarítás egy bizonytalanabb rendszerben.

 
 

Mennyiből úszom meg?
- tesszük fel a kérdést. Hibásan.

Van, akinek tényleg csak ez számít. Hiszen törvényileg szabályozott feltételrendszernek felel meg az összes biztosító. „Meg amúgy is, nem nekem fizet a biztosító, hanem valami baleknek, aki ott kamillázott előttem… nem mindegy az nekem? Ide nekem a legolcsóbbat!”
De bizony mindegy. Akit csak a kötelező szó érint meg, annak tényleg mindegy. Ezt a felfogást nem lehet megváltoztatni, de aki idáig eljutott az olvasásban, az talán meg is érti a mondandóm lényegét.

A különböző biztosítóknak ugyanazt a szolgáltatást kell(ene) nyújtaniuk, de nem mindegy, hogy azt milyen színvonalon teszik meg. Ebben a témában hallhattunk pár hírt a híradókban az elmúlt években.

A kérdés helyesen: Mit kapok a pénzemért?
Elsősorban: tényleges biztosítást. Fizethetünk keveset a semmiért, mert ha a biztosító kibújik a kötelezettsége alól, bizony ugrott a befizetésünk is, az okozott kárt pedig fizethetjük zsebből, - esetenként hosszú pereskedés után, perköltséggel megfejeleve - mintha nem is lett volna biztosításunk.

Másodsorban: szolgáltatást - értve ez alatt, hogy a biztosító odafigyeljen arra is, hogy a befizetési csekkeket időben kipostázza, ha zöldkártyát kérünk, azt mindig időben meg is kapjuk, elérhető legyen az ügyfélszolgálata – legrosszabb esetben – pár perc próbálkozás után, és ha bármi panaszunk lenne, akkor „fontos ügyfélként” szolgáljon ki.

Ha így, összetettebben nézzük a kérdést, akkor a fentiek alapján már nem csak az ár határozhatja meg választásunkat. Persze ez nem befolyásolja azok döntését, akik lehúzásnak érzik az egészet, de évi pár ezer forint többletért talán érdemes olyan biztosítót választani, ahol a szolgáltatás minőségében sem csalódik az ügyfél.
 

1. lépés
A weblapon található „kötelező kalkulátor” segítségével gyorsan kiszámolhatjuk az ajánlatot. Először a díjszámításhoz szükséges adatokat kell megadni. Ilyenkor még nem kérnek személyes adatokat, így név nélkül lehet megnézni, mit is ajánlanak. Az már Aegon ügyfelek viszont egyszerűen a rendszámuk alapján is lekérdezhetik a következő évi díjaikat.

2. lépés
Az adatok megadása után a kalkulátor kiszámolja a jövő évi kötelező biztosítás díját. Ha az érdeklődő adatai alapján jogosult kedvezményes CASCO biztosításra, a kalkulátor ezt is feltünteti. Ha az adatik alapján még számítani lehet további kedvezményre, a kalkulátor jelzi, és további adatok bevitelével azt is megtekinthetjük. Ebben a kalkulátorban a biztosító összes ajánlata szerepel, így minden kedvezményre kiterjedő kalkulációt végezhetünk.

3. lépés
Ha tetszik az ajánlat, a „MEGKÖTÖM” gombra kattintva a szerződés online megköthető (megvásárolható). Ennél a pontnál kell kitölteni személyes adatainkkal a kötelező rovatokat. Ezek tényleg kötelező adatok, hiányos kitöltéssel a szerződés nem fog létrejönni.

4. lépés

4.1 Ha csak a kötelező biztosítást váltjuk
Az adatok megadása után a rendszer minden szükséges teendőt automatikusan végez. Az ügyfélnek visszaigazoló e-mailt küld, benne megerősítve a szerződéskötés tényét és tartalmát(!). A szerződéskötést követően a biztosító azonnal kiállítja a biztosítás meglétéről az igazolást, amit 2010. január 30-áig használhatunk. Semmilyen papírt nem kell visszaküldeni, faxolni,.. – a szerződés valóban online jön létre.

4.2 Kötelező és CASCO biztosítás együttes váltásakor
Ha a kötelezővel egy időben CASCO biztosításunkat is átkötnénk, akkor annyival módosul a folyamat, hogy a kötelező+CASCO ajánlat papíralapú változatát megkapjuk postán, majd azt aláírva vissza is kell küldeni. Ha érvényes CASCO van az autón, az Aegon meg sem szemlézi, így egy postázással elintéztük az egész utanajárást.

 

Biztosítás – mindenki ismeri a szót, és ami mögötte áll. Meghatározott időközönként biztosítási díjat fizetek az erre szakosodott intézménynek, mely a tulajdonomban lévő biztosított dologban esett esetleges kárt vagy annak helyreállítását ebből a díjból és a szerződés tartalma szerint saját vagyonából megtéríti.

Ez rendben is lenne, ha minden kár, ami ér, az a természettől adódó rongálódásból, esetleg a véletlenek tragikus összjátékának tekinthető esemény következtében keletkezne. De a legtöbb kárnak bizony van gazdája, azaz felelőse.  A felelősségbiztosítás értelme, hogy az okozott kárt, illetve annak helyreállítási költségeit a károkozásért felelős személy biztosítója fedezi. Ezt lehetetlen az élet minden területére bevezetni, hiszen annyiféle kár, veszteség, sérelem érhet bennünket, hogy azt a biztosítók soha nem tudnák lefedni, bár vannak extrém esetekre szerződő biztosítók.

A közösségi élet bizonyos területein azonban vannak előre látható és kalkulálható események, amik - bár személyektől függetlenül – de mindenképp bekövetkeznek. Az egyik ilyen terület a napjainkban is rohamosan bővülő gépjárműállomány, illetve a velük végzett közlekedés. A gépjárművel történő károkozás a járművek számával együtt nő, a régi, központi biztosítási rendszert – ahol az üzemanyag árába építettek bizonyos összegű biztosítási összeget – már túlnőtte, egységes gépjármű felelősségbiztosítási rendszert kellett kiépíteni.  Az egységes rendszer fontos eleme, hogy a közlekedésben részt vevő gépjárművek mindegyike rendelkezzen az üzembentartója által kötött biztosítási szerződéssel.  Ezt bizony csak úgy lehetett elérni, hogy törvényi szabályozással élve a járművek üzembe állításakor a tulajdonosnak vagy üzembentartónak kötelezően meg kell kötni, azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Ennek hiányában a járművet büntetőjogi felelősség mellett közösségi forgalomban használni tilos.

Ez elég drasztikus intézkedésnek hangzik, de gondoljunk csak bele: ha nem lenne kötelező a „kötelező”, akkor pereskedések ezrei kezdődhetnének meg azonnal, hiszen a legkisebb vita esetén is ki lenne az, aki elismerné saját hibáját, hiszen ebben az esetben önerőből kellene megtéríteni a vétlen fél kárát… Éppen ezért nem szabad „sarcnak”, vagy szükségtelen dolognak tekinteni a kötelező biztosítást.

A kötelező biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül térül meg, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

Erre a kötelező, de szükséges szolgáltatásra mára piac épült, több mint egy tucat biztosító, illetve biztosítási egyesület kínálja célirányos termékét . A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást 2009 végéig kormányrendelet szabályozza, ennek helyébe 2010. január 1-jétől új törvény lép. 

 

7. Mi a MABISZ? Mire szolgál a Kártalanítási Számla?

Magyarországon a biztosítási piac liberalizációja óta több tucat biztosítási tevékenységgel foglalkozó társaság jött létre, melyek a közös együttműködés és tapasztalatcsere okán megalapították a Magyar Biztosítók Szövetségét, a MABISZ-t. Jelenleg 25 biztosítótársaság, 3 fióktelep és 3 biztosítóegyesület tartozik tagjaik sorába.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében fellépő vitatott biztosítási események rendezését a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodája (rövidítve: MABISZ GKI) látja el. Az iroda látja el a kártalanítást az olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető a kár megtérítésére. Ezekre az esetekre kormányrendelet különít el pénzeszközöket, melyet jelenleg szintén a MABISZ GKI kezel Kártalanítási Számla néven.

A Kártalanítási Számla jelent biztosítékot a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. (A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti.)

Az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott személyi sérüléses kár esetén a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

Külföldi károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Oda kell figyelni arra, hogy a károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

8. Magyarországon kötött kötelező biztosításom külföldön is érvényes? Mi a felelősség-biztosítás területi hatálya?

A magyar kötelező biztosítás 47 országra érvényes. Ebbe beletartozik egész Európa, illetve 2009. január 1.-től Oroszország is. Ezen kívül a magyar kgfb néhány Európán kívüli államra is érvényes, pl. Iránra, Izraelre, Marokkóra, Tunéziára és Törökország ázsiai részére.
A magyar autósok az Európai Unió, illetőleg az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban a biztosítási fedezetüket az "EU-s rendszámmal" (baloldalon kék mezőben elhelyezkedő 12 sárga csillag és alatta a H jelzés) igazolják, a többi államban azonban a rendszám mellett szükség van a külön elhelyezett, ovális alakú ország jelzésre (H) is, amelyet nem helyettesítenek a más formátumú matricák. Ez utóbbi országok meglátogatása esetén különösen ajánlott a hagyományos, papíralapú Zöldkártya-igazolás kiváltása, amelyet a hazai felelősségbiztosítók díjmentesen bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére.

9. Mi az a kártörténeti igazolás?
A kártörténeti igazolás a szerződött ügyfél által okozott károkat, valamint az előző szerződés adatait igazolja az új biztosító részére. Biztosítóváltáskor a korábbi biztosító kártörténeti igazolásban informálja az új biztosítót az ügyfele által okozott károkról, valamint a korábbi szerződés tartalmáról. A biztosítók a kártörténeti igazolás alapján sorolják az ügyfeleket az úgynevezett „Bonus/Malus” rendszerbe. A kártörténeti igazolást évfordulós átkötéskor 2007 óta a biztosítók küldik meg egymásnak. Figyelni kell rá, hogy kiállítást követően az igazolás csak 30 napig érvényes.
 

4. Mit kell tennem baleset esetén?

Legelőször is győződjünk meg róla, személyi sérülés történt-e!  Egy ember élete, egészsége nem mérhető semmilyen anyagi kárhoz. Ha személyi sérülés is történt, akkor orvost, mentőt kell hívni, és minden esetben értesíteni kell a rendőrséget!
Ha csak anyagi kár keletkezett, akkor minden esetben ki kell tölteni az Európai Baleseti bejelentőt.
Egy-két példányt érdemes magunknál tartani belőle, az autóban elfér, a hátoldalán pedig található egy lépésről lépésre követhető útmutató. Ha nincs kéznél Baleseti bejelentő, akkor akár egy üres papírlapon is rögzíthetők a baleset körülményei, illetve a résztvevő felek és járművek személyes és biztosítási adatai.
Ha a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni a másik féllel, akkor hívjanak rendőrt.

5. Mit tegyek, ha külföldön történik velem baleset?
Legelőször szintén a személyi sérülést keressük, de ha szerencsés esetben nincs sérült, akkor is érdemes minden esetben rendőri intézkedést kérni az esetleges félreértések elkerülése végett.
Minden esetben ki kell tölteni az Európai Baleseti bejelentőt. Azért Európai, mert az európai biztosítók szabályai szerint ennek rovatai ugyanazokat az adatokat tartalmazzák, mint az idegen nyelvű példányok - így mindegy, hogy melyik fél példánya kerül kitöltésre.
Fontos, hogy minden rovat pontosan ki legyen töltve.
Amennyiben mi voltunk a károkozó fél, akkor hazaérkezés után értesítsük a kötelező gépjármű felelősségbiztosítónkat a káreseményről.
Amennyiben mi a károsult fél kategóriába esünk, fokozottan ügyeljünk a károkozó fél adatainak pontos kitöltésére.
Mindenki csak olyan dokumentumot írjon alá, amelyet pontosan megértett.


6. Hol jelentsem be a káreseményt?
- Ha a balesetet mi okoztuk, akkor minden esetben a Baleseti bejelentő egy példányát a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítónkhoz kell eljuttatnunk. Ha van casco biztosításunk is, akkor ott is meg kell tenni a kárbejelentését a kárrendezés mielőbbi lebonyolítása érdekében.
- Ha a balesetben mi a vétlen fél népes táborát gyarapítjuk, akkor a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulni a kárigény érvényesítése végett.
- Ha a felelősség kérdésében a helyszínen nem tudunk megegyezni (előfordul), akkor az adatokat mindkélt fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához meg kell küldeni elbírálásra, vagy a helyszínen rendőri intézkedést kell kérni.
- Ha a balesetben mi voltunk a vétlen fél, de a helyszínen valami oknál fogva (rendőri intézkedés történt, személyi sérülés miatt, stb.) nem került sor egymás adatainak cseréjére, akkor a MABISZ-hoz kell fordulni, ha pedig van casco biztosításunk, akkor casco biztosítónkhoz.
- Ha a balesetben szintén mi voltunk a vétlenek, de a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján a kárigény csak akkor rendezhető, ha a baleset során súlyos személyi sérülés is történt. Ha csak a gépjárműben történt kár, akkor bizony csak a casco biztosítónkra számíthatunk, mert a kárigényt csak casco biztosítás alapján tudunk érvényesíteni.
 

1. Mit tartsunk magunknál a mindennapokban?

Közúti ellenőrzés során az ellenőrző hatóság kéri a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazoló iratokat is.
Ez forgalmi engedély köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap.
Emellett igazolni kell a biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását, ezt az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás (csekk) feladóvevénye vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.
Nem forgalmi engedély köteles gépjármű esetén a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. Ebben az esetben tehát elég a „matrica” és a kötvény bemutatása, mert a biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt csak a biztosítási díj megfizetése ellenében adja ki.
 

2. Át lehet vinni másik autóra az eddig megszerzett „bónusz” fokozatomat?

Igen, az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó másik gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
A felelősségbiztosító köteles kártörténeti (bonus-malus) igazolást kiadni az érdekmúlás (pl. gépjármű eladása, forgalomból kivonása) miatt megszűnt, vagy évfordulóra felmondott biztosításról.
 

3. Milyen esetekben szűnik/szűnhet meg a kötelező biztosítás egy adott gépjárműre?
- lejár a határozott időtartamra kötött szerződés
- érdekmúlás (pl. a szerződő eladja a gépjárművet)
- a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása (totálkáros, működésképtelen a gépjármű, a szerződő leadja a rendszámot a rendőrségnek)
- a gépjármű ideiglenes kivonása a forgalomból (a szerződő ideiglenesen leadja a rendszámtáblát a rendőrségen)
- díj-nemfizetés miatt a biztosító törli a szerződést
- a szerződő a biztosítási év végére felmondja a szerződést
- a biztosító a biztosítási év végére felmondja a szerződést